27. rész

A buléé! xD

El sem hiszem… 5 nap és megyünk haza. Hamar elrepült ez az egy hónap. És ami még szörnyűbb, valószínűleg az utolsó is el fog, és aztán mehetünk suliba. Minden vágyam, mondhatom… Na, de visszatérve a jelenbe,Joy-val jövő hét hétfőn indulunk haza. Susan nélkül. Hát persze! Miért is ne találta volna ki, hogy ő már nem jön haza, míg megkezdődik az egyetem… Anyuék meg miért is ne egyeztek volna bele?! Áhh. Egyáltalán nincs kedvem hazamenni. Itt van minden, ami kell. Kivéve anyuék, de velük meg gyakran beszélünk. Itt van Joy, Adam, Susan, a lányok, az 1D, na és persze maga London… Itt nincsenek Kevinek, akiknél egyáltalán nincs semmi esélyem, leginkább azért, mert a legjobb haverom nővérével jön össze… vagy nincsen… bocs, most több rossz dolog nem jut eszembe Chicagóról, majd szólok, ha lesz valami. De nekem ez az egy is elég ahhoz, hogy ne akarjak visszamenni. De legalább az utolsó napjainkat jól töltjük… :D Adammel járunk el minden merre én és Joy. Elmentünk egy 1D próbára is, ééééés… ma jött meg Vicky! :D

Reggel arra keltem, hogy Adam sürög-forog.

-Hát te meg mit csinálsz ilyen korán?- kérdeztem.

-Mindjárt megérkezik Vicky. Nem keltenéd fel…- kezdte, de megzavarta a csengő.- Meg is érkezett. Menj, keltsd fel Joannet és a nővéredet! Aztán gyertek le a nappaliba!

Azt tettem, amit mondott. Miután nagy nehezen kirángattam Joy-t az ágyból, felkeltettem Susant is, felöltöztünk, aztán indultunk lefelé. A nappaliban megláttam Adamet és egy lányt (Adamnek tényleg igaza volt, gyönyörű).

-Sziasztok! Én vagyok Vicky.

-Helló!-ölelte meg Susan.

-Szia! Én Mimi vagyok, ő itt a legjobb barátnőm, Joanne, ő pedig a nővérem, de úgy látom, már ismeritek egymást…

-Igen. Az egyetemről.

-Ahh. Értem- mosolyogtam.

-Mimi, ha te azt tudnád, milyen sokat hallottam rólad!

-Jót vagy rosszat?

-Jót.

-Akkor azok biztos igazak voltak!- nevettem.

-Háát. Nem tudhatjuk, amíg meg nem ismerkedtünk. Nincs kedvetek elmenni fagyizni?- kacsintott.

-De!!- vágtuk rá egyszerre Joy-val.

-Te jössz, Susan?

-Bocsi, most nem jó, de  talán legközelebb.

-Ó! Neked sose jó!- durcáztam.

-Nem, mert dolgom van, de ti menjetek nyugodtan!

-Én is megyek- szólt Adam.

-Te nem! Ez egy csajos beszélgetés lesz!- szólt rá Vicky. Mi csak nevettünk Susanékkel.- Na, akkor mehetünk?

-Persze!

Tehát hárman elindultunk. Sokat beszélgettünk, habár rólam tényleg egészen sokat tudott Vicky, de Joy-ról nem… Hallgathattam ismét a meséjét… :D Előadta azt is, hogy ő a világ legnagyobb Directionere, meg hogy a legnagyobb álma teljesült ezzel a nyaralással. Egész vicces volt hallgatni. Sokat nevettünk. Aztán mi kérdezősködtünk Vicky-ről. Eddig New York-ban élt, csak akkor költözött ide, mikor kezdte az egyetemet, ahol megismerte a nővéremet, akivel elég jó barátok lettek, és akin keresztül végül kb. egy éve megismerte Adamet. Kérdezősködött egy kicsit a suliról is, de azt a témát ügyesen elhárítottam. Most büszke vagyok magamra. :)

-És mikor mentek haza?

-Sajnos már hétfőn.

-Milyen kár. Az már csak egy hét.

-Igen. Nagyon fog hiányozni London. Nehéz lesz itt hagyni mindezt- sóhajtottam.

-Az biztos. Én sem szívesen hagynám itt… És mi tetszett meg benne a legjobban?

-Nekem az, hogy ez London. Itt lakik a One Direction. A királynő, akivel mellesleg még nem is találkoztam. A  London Eye. Meg úgy minden- ecsetelte Joy.

-Hmm.. Nem is tudom. Nekem talán az, hogy ez nem Chicago. Ne érts félre, nincs semmi bajom vele, csak már jó volt elszakadni- tűnődtem.

-Tudom, milyen érzés. Én is hiába szeretem New York-ot, meg hiába nagyon szép város, akkor is jó volt egy kicsit kiszabadulni…

Még sokáig beszélgettünk, közben sétálgattunk, fagyiztunk, meg ilyenek. Végül estére értünk haza,ahol nem kis meglepetés fogadott minket. Legalábbis engem meg Joy-t.

-Boldog szülinapot!- ugrott elő mindenki, szó szerint mindenki (Susan, Adam, Kate, Dora, Nicky, Niall, Harry, Zayn, Liam, Louis és Luke). Elkezdtem gondolkozni… Az én szülinapom már volt, a Vicky-ét nem tudom, mikor van, a Joy-é pedig július… basszus! Joy-nak ma van a szülinapja! Hogy felejthettem el?!?! A többiek meg hogy emlékeztek rá?! Egyébként úgy látom, még Joy is megfeledkezett róla…

-Ez mi???? És hogy??? De miért???- forgolódott meglepetten.

-Ma van a szülinapod!- szóltam rá.

-Tényleg! És te erről tudtál?!

-Mármint miről? A buliról vagy a szülinapodról?

-Akármelyikről!

-Hát, hogy őszintén megmondjam, egyikről sem…- nevettem.

-De mi igeeeen!- kiáltott Niall.-És rendeztünk egy bulííít!

-Köszönöm szépen!

-Várjunk csak! Tehát te tudtál erről!- fordultam Vicky-hez.

-Meglehet!

-Hmm. Be kell vallanom, egész jó terv volt ahhoz képest, hogy az én kezem nem volt benne…- töprengtem.

-Az biztos!

Egyébként egész jó kis bulit csaptak. Volt torta, élő zene (ráadásul Joy kedvenc bandája… micsoda véletlen…) stb. Nagyon jól éreztük magunkat. Úgy tűnik, mégiscsak jól fog eltelni ez a pár nap… :D:D