Bocs, ez most elég rövid lett, de még holnap is hozok hozzá! :D:D

28. rész
Az osztály :D

Egy nappal kevesebb Londonban. Nem akarok hazamenni! Jó, ez így most hülyén hangzik, de mi lenne, ha ideköltöznénk. Még aa suliba is szívesen beiratkoznék. Igen, oda is. És hogy ezt most honnan szedtem?! Hosszú.. de van időnk.
Reggel Joy keltett, hogy Luke szervezett nekünk valami meglepetést.
-Hacsak nem az a meglepetésed, hogy ideköltözhettünk, megyek vissza aludni- köszöntöttem.
-Neked is jó reggelt! Egyébként nem az, de attól még tetszeni fog.
-Nem volt még elég meglepetés az elmúlt pár napban?!
-Nem! Na, gyertek már! Ja, és Mimi, hozd a gördeszkád!
-Na, ez már  tetszik!- lelkesedtem.
-Nekem viszont annál kevésbé!- zsörtölődött barátném. Kimentünk a gördeszkapályára, ahol ott volt egy csomó velünk egyidős gyerek. Na jó, összesen vagy tizen valahányan lehettek. De az nekem már sok. És majdnem mindenkinél volt gördeszka.
-Sziasztok! Mimi, Joanne, ez itt az osztályom, drága osztályom, ők itt Joanne és Mimi.
-Ez aztán érdekes bemutatkozás volt...- töprengtem.
-Bocs, jobbra nem fut- nevetett Luke.
-Egyébként most hogy jön ide az osztályod? Vagy mi az osztályodhoz?
-Őszintén? Fogalmam sincs. Vagyis igen. Az osztállyal minden nyáron tartunk találkozókat, és gondoltam erre elhozlak titeket.
-Áháá..értem.
-Én nem, de oké- vonta meg a vállát Joy.
-Nem ismerkedtek meg a többiekkel?
-Én szívesen!- Joy.
-Én viszont inkább deszkáznék egy kicsit.
-Oké.
Megcsináltam néhány trükköt, aztán odajött hozzám egy lány.
-Szia! Úgy látom, elég jól gördeszkázol.
-Köszi.
-Egyébként a nevem Tara. Van kedved egy kicsit sétálni?
-Persze! Miért ne?!
Elindultunk London utcáin, na jó, ez nagy szó... tehát elindultunk sétálni. Elég sokat beszélgettünk közben.
-Akkor ti Chicagóból jöttetek?
-Igen, és sajnos hétfőn már megyünk is haza. Pedig már annyira megszerettem Londont!
-Hát  igen.. én is nagyon  szeretem. Egyébként te véletlenül nem vagy Avril-fan?
-De! Honnan tudtad?!- csodálkoztam.
-Áhh... gördeszka, stílus meg ilyenek. Egyébként én is az vagyok! Imádom!
-Melyik a kedvenc számod?
-Ez most kérdés volt?! Egyértelműen a Skaterboy.
-Nekem is!
És nem tudom, ez mennyire volt normális húzás, de London kellős közepén elkezdtünk énekelni. Mert miért ne?!
-Azért ha egyszer találkozol vele, kérhetnél nekem egy autogramot!- nevetett Tara.
-Meglesz!- mosolyogtam.
Visszamentünk a többiekhez, és ott beszélgettem még egy két emberrel... persze a gördeszkáról. Mindenki  nagyon jófejnek  tűnt, kedvesek voltak meg minden. Aztán hat körül mentünk haza, ahol Adam és Vicky már vártak minket. Ma Susan Lou-nál aludt... Megkérdezték, hogy milyen napunk volt, és miután mindenről részletesen beszámoltunk, azt javasoltam, hogy játszunk valamit. Így Monopoly-ztunk, Activity-ztünk, majd üvegeztünk egyet... Nagyon jó napunk volt! Nem akarok hazamenni!! :D