37. rész

Jippiájjéé!! (augusztus 9.)

Ahogy azt a címből is levehettétek, még mindig irtózatosan jóóó kedvem van! :D:D De nagyoon! :)

Szóval… először is, tegnap megjöttek a többiek. (értsd: 1D, a nővérem, Nicky, Kate, Dora és Luke) Váháá! Reggel korán keltünk Joy barátnémmal, hogy mi is kimehessünk a reptérre. Csak hárman mentünk: én, Joy és anyu. Aztán rájöttünk, hogy a kocsink nem elég arra, hogy mindenkit hazaszállítson, mikor szólt Nicky, hogy az apukája is kijön. Remek. :)

Mikor odaértünk, még nem érkeztek meg, várnunk kellett egy kicsit. Mikor azonban leszállt a gép és ők is előkerültek… azt látnotok kellett volna. Joy és én úgy rohantunk oda hozzájuk és ölelgettük meg sorra mindegyikőjüket, mint akiket már ezer éve nem láttunk. De ez őket nem zavarta. Az utasokat már annál inkább. Mármint csak azokat, akiket fellöktünk a nagy rohanás közben. :)

-Képzeljétek, Joy-nak van barátja!- mondta Joy, miután befejeztük az üdvözölgetést. Van egyáltalán ilyen szó? Kétlem. xD

-A te Kevined vagy az enyém?- nézett rám gyanúsan Loui.

-Louis, ez teljesen egyértelmű. A tied- nevettem.

-Tudtam, hogy megcsal engem!- szipogott.

-Csak vicceltem! Persze, hogy az én Kevinem. Ki másé lenne, ha együtt járunk?!- mondtam, bár tudtam, hogy csak színészkedik. Nem megy neki jól… Még szerencse, hogy jó hangja van. :)

-Tudtam én, hogy sosem hagy el! Apropó, most hol van? Kevin, elhagytál?!- forgolódott.

-El- krákogta(?) elváltoztatott hangon Harry.

-Neee!

-Lou! Még mindig nem vagy jó színész- veregettem meg a vállát. Erre mindenki elnevette magát. Még egy darabig beszélgettünk ehhez hasonló teljesen értelmes dolgokról. Valamint elmeséltük nekik, hogy hogyan jöttem össze Kevinnel, és hogy este randim lesz, elmondtunk nekik mindent Joyról és Tomról. Aztán megérkezett Nicky apukája. Nekik elég nagy autójuk van, 8 személyes, mert Nicky-nek 4 testvére van és egy kutyája. Így pont elfértünk. Velünk jött még Susan és Lou, a másik kocsiban pedig a többi négy fiú, Nicky, Kate, Dora és Luke. Hogy hogy fértek el? Abban még én sem vagyok biztos… De valahogy csak megoldották… xD

Természetesen nem engedtük a többieknek, hogy szállodába menjenek, mert az túl messze lenne tőlünk, így el kellett osztanunk, hogy ki hol alszik. Nos… Louis értelem szerűen Susannel, Liam pedig Nickyvel. Még van egy vendégszobánk egy franciaággyal, ahova Zayn költözött be Doraval, és szegény Lukeot is vinni akarták magukkal, de Joy mondta, hogy ketten náluk is elférnek, így Luke és Niall (Tara nem jött…) odaköltözött hozzá. És már csak Harry és Kate maradtak, akik pedig Nickyékhez költöztek be. Bár nekik nem volt vendégszobájuk, a bátyja már nem otthon lakik, akárcsak Nicky sem, így az ő szobájában volt két hely. :) Bonyolultan, de megoldottuk. Ja, és az együttalvásoknál nem gondolni semmi rosszra. Egyszerűen így volt a legegyszerűbb. Fogalmazás level 10000000. Grat Mimi!

És ez még nem volt semmi. Ugyanis cserébe azért, amiért ők körbevezettek minket Londonban, elvárták, hogy mutassuk meg nekik Chicagót. Természetesen nem mutattunk meg mindent, mert azért arra is gondolni kellett, hogy nekem nemsokára le kell lépnem… A GD-pályát megmutattuk, és természetesen a fiúkat is bemutattuk nekik. Plusz néhány chicagói nevezetességet.

Este ötkor már a gardróbom előtt álltam, és azon tanakodtam, hogy mégis mit vegyek fel, amikor kopogtak.

-Tessék!

-Én vagyok az- dugta be a fejét a nővérem.

-Szia! Mizu?

-Mesélj csak egy kicsit! Mit is csinálsz te ma este?- húzgálta a szemöldökét.

-Majd később, most sietnem kell. Nem segítenél?

-Miben?

-Mit vegyek fel? Tippem sincs.

Ő is odalépett a szekrény mellé és szakértői szemmel kezdte vizslatni azt.

-Ezt ezzel és ezzel- húzott ki, majd nyomott a kezembe egy farmer rövidgatyát, egy fehér ’Hi.’ feliratú felsőt, majd levett egy nyakláncot a polcomról. Még tőle kaptam tavaly a szülinapomra. Egy hangjegyet ábrázolt, és ezt azzal indokolta, hogy szeretek énekelni. Végülis igaz. :) Még felvettem a fekete Conversemet, aztán indultam is, hogy odaérjek a mozihoz. Aha. Indultam volna, de mire elkészültem, már csak öt percem volt, és gyalog kizárt, hogy ilyen rövid idő alatt megtegyem az utat. Gyalog. Mivel anyuék nem tudtak elvinni, nem volt más választásom: vagy gyalog… vagy gördeszka. Egyértelmű. :D

Négy perc alatt értem oda. :D Rekord. Igaz, időben odaértem, de Kevin már ott várt. Először azt hittem, csodálkozni fog, hogy deszkával jöttem, de aztán észrevettem, hogy ő is… :D

Egyébként valami horrort néztünk. Nagyon élveztem. Mondtam már, hogy imádom a horrort? Ha nem, akkor most mondom. Imádom a horrort. Oké, lehet, hogy megártott az a sok popcorn. Sőt, biztos…

Nagyon jól telt az este hátralevő része, sokat beszélgettünk, aztán hazakísért. Ja, nem, alőtte még történt valami. Aha. Megölelt. Ennyi. Kösz. :P

Nem baj, azért reggel vidáman ébredtem. Az egész napot a többiekkel töltöttem. Ezt úgy kell elképzelni, hogy először az 1D-vel: bementünk a koncertterembe, néztük a próbát, stb. Aztán mikor meguntuk, elindultunk a csajokkal járkálni egy kicsit. Ez annyiból állt, hogy elindultunk sétálni, és Kate már az első kávézónál azt mondta, hogy álljunk meg pihenni. Mondtam neki, hogy legalább a következőig menjünk el, az jobb. Nem jött be, hajthatatlan volt: márpedig ő akkor is bemegy oda! Leültünk és kifaggattak a fiúkról minket. Mármint engem és Joyt. Aztán valakinek végre támadt egy értelmes ötlete: Dora. Menjünk el gördeszkázni. Igaz, ez csak az én tetszésemet nyerte el, de így legalább mi ketten nyugodtan leléphettünk, a többiek meg maradtak beszélgetni. Útközben felszedtük Lukeot is, aki éppen videojátékozott(?). Nehogymár ne csináljon semmit, ha már itt van Chicagóban! :D:D Kerestem még két gördeszkát nekik, nem volt nehéz, nekem is volt egy régebbi, meg a nővéremnek is volt egy alig használt: egyszer elhatároztam, hogy megtanítom gördeszkázni. Nem jött össze.

Lementünk a pályára, ahol vajon kik voltak? Természetesen. Jack, Tom éééés Kevin! :):)

Bemutattam őket mostmár rendessen is egymásnak, aztán deszkáztunk egy kicsit. Este indultunk haza, de mi még akkor sem akartunk, csak Joy hívott, hogy  valaami fontos dolgot szeretne mondani. Vagyis mutatni. Na, arra kíváncsi leszek. Elköszöntünk a többiektől, mire ők azt mondták, hogy jönnek velem, látni akarnak, mikor megtudom, mi az a fontos. Végülis kicsit se árultak el ezzel semmit. Várjunk. Van egyáltalán ilyen szókapcsolat? Mindegy. :)