4. rész: Mi az az 1D?

Na végre! Kb. negyedóra beszélgetés után végre le tudta tenni a telefont! Juhú! :P

-Kivel beszéltél te ilyen sokat?

-Oh, csak Dave hívott. Tudod, az unokatesóm. Jövő héten eljön látogatóba. Már alig várom!

-Aha, értem. És milyen csengőhangod van? Ez valami új őrület Miley Cyrus után?

-Ja… annak is mondhatjuk.

-Vagy még minek?

-Halálos szerelemnek?- válaszolt kérdéssel a kérdésemre, aztán elröhögte magát.

-Mi???

-Semmi, csak ez egy új banda, és nagyon szeretem őket.

-Nekem hogy-hogy nem mutattad őket?

-Te nem szereted az ilyen zenét, Mrs Avril Lavigne.

-Jól van, na! Jobb, mint a Jonas bothers!

-Haha. Már nem is hallgattam őket évek óta.

-Két hónapja sincs, hogy te voltál a legnagyobb „Rock tábor- fan”.

-Az más.

-Semmivel sem. De ha nem mutatod meg a zenéjüket, sosem tudjuk meg, hogy szeretném-e őket. Amúgy mi is a nevük??

-One direction. Tessék, itt a csengőhangom! *http://www.youtube.com/watch?v=H4SyKj7V0n4* Na, mit gondolsz?- csillogott a szeme.

-Tré- tömör, de egyszerű és sokat mondó válasz. J

-Mi?? Ez hogy lehet már tré?? Ha látnád őket mást mondanál. Úúúúúúú!!! Várj csak egy kicsit! Ők is Londonban laknak! Még találkozhatunk is velük!

-Hááát… Remélem nem…- nevetem el magam. Most mi van? Tényleg  nem tetszenek…

-Na várj csak! Ezt már nem úszod meg! Ha belehalok is megszerettetem veled!

-Mostmár azért sem fogom megszeretni őket!

-De!

-Nem- oké. Erre mindketten elröhögtük magunkat. Ennyire gyerekesek még mi sem lehetünk… Vagy mégis? Még egy ideig beszélgettünk arról, hogy mit fogunk Londonban csinálni, aztán 9 előtt pár perccel elindultam haza. Otthon csak bevágódtam az ágyba, és lehunytam a szemem. Az biztos, hogy ez egy kemény nap volt…

Ez egy kicsit rövid rész lett, de fontos a nyár hátralevő részét tekintve! Remélem tetszik a blog! :D

Puszi, MiMi <3