23. rész: „Felvidítóakció”

A tegnapelőtti beszélgetés Tomékkal eléggé elrontotta a kedvem. Tegnap ezt a többiek is észrevették.

-Mi a baj, Mimi?- kérdezte Susan.

-Semmi.

-Nem igaz, látjuk, hogy van valami!- kezdte Kate is.

-A fiú, aki tetszik neki mással jár- jelentette ki egyszerűen Joy.

-Joy!- szóltam rá.

-Most miért? Nem így van?

-Várjunk csak! Van egy fiú, aki tetszik neked, és mi nem is tudunk róla??- kérdezte Dora.

-Nagyjából.

-Joy!- szóltam rá újra.

-De most miért?!

-Mert ne!

-De! Hallani akarom!- szólt egyszerre Kate és Dora.

-Sziasztok! Mi újság?- lépett oda Nicky is.- Mimi, miért vagy szomorú?

-Mi is ezt akarjuk tudni!- nézett rám „fenyegetőn” Dora. Most mit csináljak? Túlerőben vannak. 5 az egy ellen. Ez így nem ér. Na, remek. Tehát most már mindenki tudni fogja.

-Otthon, Chicagoban van egy fiú, aki pár hete költözött az utcánkba, és nagyon helyes-kezdtem a „mesélést”.

-És mikor először meglátta, majdnem összeesett- szólt közbe Joy.

-Joy! Most én mesélek vagy te?

-Lehet jobban járnánk, ha én mesélnék…- sopánkodott.

-HAHA Kuss! Na. Szóval ezt a fiút Kevinnek hívják.

-Áhh. Így már összeállt- kiáltott fel Dora.

-Mi?

-Hát a múltkori galambos izé a London Eye-on. Tudjátok, mikor Lou megtalálta Kevint…

-Tényleg!

-Szóval… ennyi lenne. Ja, meg még annyi, hogy a haverom tesójának, Kate-nek, nem, nem neked, egy másik Katenek- mondtam Katenek, mert elég furán nézett. Ez a sok Kate…- a bulija után hazakísért, mert beszélni akart velem. Először megijedtem, hogy mit akar nekem mondani, de nem ez volt a legrosszabb… Hanem amit mondott…

-De mit mondott??? Nyögd már ki!- förmedt rám Dora.

-Hogy tetszik neki Kate.-segített ki Susan, mert látta, hogy nehezemre esne kimondani.- Nem, még mindig nem te, bármilyen nehéz is elhinni-fordult Katehez, aki megint csak furán nézett.

-Jól van na!- nevetett.

-És ez ma reggel eszedbejutott, és azért vagy ilyen szomorú?- kérdezte Nicky.

-Nem- folytatta ezúttal Joy.- Tegnap beszéltünk Mimi „haverjával”- mutatott idézőjelet a levegőben- és Tommal, a másik haverjával, és Tom azt mondta, hogy Kevin és Kate, nem, még mindig nem te.. harmadszor sem- fordult Katehez, pedig most meg sem mozdult.. xD- és Mimi ettől totál befordult.

-Tehát ez a baj?!- kérdezte Kate. Csak bólintottam.

-Emiatt ne aggódj!- legyintett Dora.- Tudod hány olyan fiú van még, aki szívesen lenne Kevin helyében?

-A galamb vagy a fiú?- kérdeztem. Erre mindenki elkezdett nevetni. Hát most mi van?! Dorából kinézem, hogy a galambra gondolt…

-A galamb!- csapott a fejére.- Hát persze, hogy a fiú! Hova gondolsz, csajos?!

-Jól van na… Próbálom kicsit felvidítani magam. Amúgymeg biztos vagyok benne, hogy a galamb helyében többen szeretnének lenni…- nevettem.

-Miért?-kérdezték egyszerre.

-Mert többen szeretnék, hogy Louis szeresse őket, mint én…

-Te hülye vagy!- röhögött Joy.

-Tudom, de jólesik!

-Mára mit terveztetek?- fordult körbe Susan.

-Liammel megyünk valahová. Ne kérdezzétek, nem tudom, hová, csak annyit mondott, hogy valahová visz.

-Oké. És te?- nézett Kate-re.

-Harryt végre sikerült rávennem, hogy eljöjjön velem vásárolni.

-Értem.. Az ritka alkalom- nevetett, aztán Dórához fordult.

-Én deszkázni megyek Zaynnel. Jössz velünk, Mimi?

-Aha. Miért ne?!

-Rendben. Kb. egy óra és itt lesz.

-Oké. Joy, te mit fogsz csinálni?- kérdeztem.

-Eredetileg téged akartalak felvidítani, de mivel ez már megtörtént, fogalmam sincs.

-Akkor viszünk téged is meg Niallt. Nem adom fel, akkor is meg tanultok gördeszkázni.

-Felejts el!

-Aa- ráztam meg a fejem.

-Hát, akkor sok sikert…- erre mindenki elkezdett nevetni.

-És te, Susan, hova mész?

-Louis…

-Értjük…- méregette egy amolyan „most lebuktatok” nézéssel Nicky. Na ja.

Mindenki elment a dolgára, én pedig vártam, hogy megérkezzen Zayn. Dora felhívta, hogy hozza magával Niallt is. Mikor megérkeztek, elindultunk így 5-en a gördeszkapályára. Nem mindennapi társaság, az biztos. Hál’istennek, nem voltak sokan, kb. 5-6 ember, de ők is fiúk. Kivéve egyet. Mert ő lány volt. Gondoltátok?! Na, mindegy… xD Tehát elkezdtünk gördeszkázni. Vagyis majdnem… Zayn és Dora elmentek kettesben „deszkázni”, engem meg otthagytak azzal a két szőkével… Szegény én. Ja, és Joy még mindig nem szőke, de ez a becenév már rajtuk maradt. Drága barátném szokás szerint elég hamar feladta, de ez már haladás… több mint 5 másodpercig bírta! Pontosabban kerek 6 másodpercig volt a pályán. Niall viszont erős volt. Ő kibírta 33 másodpercig. És mielőtt megkérdeznétek, igen, megszámoltam. Ismerem őket… xD De legalább tudtam nyugisan deszkázni egy kicsit. Kb. 3 percet…

-Szia! Luke vagyok. Téged hogy hívnak?- jött oda egy velem egyidős srác.

-Örvendek! Mimi vagyok- mutatkoztam be én is.

-Új vagy itt?- kérdezte.- Mert még nem láttalak errefelé.

-Nem. Vagyis igen. Vagyis félig, mert az unokatesómat jöttünk meglátogatni a nővéremmel és legjobb barátnőmmel. Ő egyébként ott ül- mutattam Joy felé, aki éppen Dorával beszélgetett. Legalább előkerült…

-Ja, tudom. Dora mondta.

-Ismered Dorát?- csodálkoztam.

-Persze. Mivel a nővérem.

-Te vagy Dora öccse?!

-Igen. Mért olyan hihetetlen ez? Nem mondta?

-Azt mondta, hogy van egy öccse, de azt nem, hogy ki…

-Nekem viszont mesélt rólatok… nem is keveset.

-Akkor hogy-hogy nem tudtad a nevemet?

-Tudtam, csak… upsz… na mindegy.. hosszú. Nincs kedved gördeszkázni?

-De, persze, csak előbb kérdezek valamit Dorától, ha nem gond- mondtam, majd elindultam. Igen, rájöttem, miben sántikál… Tehát elindultam felé, de megtorpantam mögötte. Ők nem láttak, de én hallottam őket. Már megint ez a hallgatózás… xD

-És most odaküldtem az öcsémet. Tudod… hátha- mondta Joynak.

-Áhh. Értem. De hol van Mimi? És melyik fiú az öcséd?

-Hát elvileg az, amelyik Mimivel beszél, de én sem látom.

Itt már elbújtam a fal mögé, nehogy meglássanak. Szóval így állunk! Na várjatok! Visszaosontam Luke-hoz, és gördeszkáztunk, meg beszélgettünk. Egész jól elvoltunk. Azt hiszem jó barátok leszünk…